Emésztési zavarok: mikor és hogyan kezelhetjük magunkat?
Az egészségügyi ellátás egyik legfontosabb kérdése, hogy a panaszos betegek közül kit biztassunk arra, hogy mindenképpen kerüljenek orvosi vagy szakorvosi vizsgálatra, illetve kit beszéljünk le róla, hogy a hosszú várakozás helyett jobban jár, ha a gyógyszertárban választja ki számára a panaszait szüntető készítményt.
Ehhez nélkülözhetetlen a betegek és a betegellátásban résztvevők képzése, oktatása, hiszen ha minden panaszos beteg orvoshoz fordulna, akkor az ellátás elégtelenné válna és a valódi orvosi ellátást igénylő betegeket sem tudnánk ellátni. Ennek viszont a fordítottja is igaz: ha egy beteg, akinek orvosi ellátásra lenne szüksége és önmagát próbálja kezelni, akkor akár egészségkárosodás lehet a vége.
Ezen rövid összefoglalóval az emésztési zavarokban szenvedő betegeinknek próbálunk segíteni a helyes döntés meghozatalában.
A hasnyálmirigy egy összetett szerv külső elválasztású (exokrin) és belső elválasztású (endokrin) funkcióval. 90 százaléka exokrin feladatot lát el, ami az étel emésztéséhez és felszívódásához szükséges ionok és enzimek termelését jelenti. A maradék 10 százalék végzi az endokrin funkciót, az anyagcserét szabályozó hormonok (pl. inzulin) termelését. A külső elválasztású rész naponta kb. 1-1,5 l hasnyálmirigy nedvet termel, amely az alapvető enzimeket tartalmazza: lipázt, amely a zsírok lebontásáért felel, amilázt, ami a szénhidrátokat bontja le és proteázokat (pl. tripszint), amelyek a fehérjék lebontását végzik. Ezek az enzimek feltétlenül szükségesek a táplálék lebontásához.
Az enzimhiány jellemzőbb tünetei
Vannak olyan hasnyálmirigy betegségek (pl. krónikus hasnyálmirigy gyulladás, cisztás fibrózis, hasnyálmirigy tumor, hasnyálmirigy eltávolítása utáni állapot), amelyekben a fent említett enzimek termelődése zavart szenved, ezáltal emésztési és ennek következtében felszívódási elégtelenség alakul ki.
A leggyakoribb enzimhiánnyal járó hasnyálmirigy betegség a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, amelynek során a visszatérő gyulladásos epizódok a hasnyálmirigy kötőszövetes átépüléséhez vezetnek, mely az exokrin és endokrin funkció progresszív csökkenését okozza. Legtöbbször hasi fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés fordul elő, ami jelentősen rontja az életminőséget. A krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegek 80-95 százalékában a fájdalom a fő tünet. A betegség előrehaladtával a fájdalom erőssége gyakran csökken a betegség lefolyása során (kiégés jelensége). Az esetek többségében a fájdalom csökkenése a meszesedés fokozódásával függ össze, amely az exokrin és endokrin funkciót csökkenti.[sup][5][/sup] Kialakulásában főleg alkoholfogyasztás, illetve bizonyos hormon és anyagcsere betegségek játszanak szerepet, a dohányzás pedig bizonyítottan gyorsítja a betegség folyamatát.[sup][5][/sup] A diagnózis felállítása a tünetek, a klinikai kép, képalkotók és funkcionális tesztek segítségével történik. A székletelasztáz teszt manapság a leggyakrabban alkalmazott és a legjobb hasnyálmirigy funkciós teszt, amely azonban Magyarországon sajnos még nem érhető el. Rendelkezésre áll még a székletzsírmeghatározás, a székletkimotripszin-mérés, a C13-kilégzési tesztek, illetve a szekretinteszt is.
Mikor ne forduljunk orvoshoz?
Nem minden esetben kell közvetlenül gasztroenterológus szakorvoshoz fordulni. Relatív enzimhiányról beszélünk, ha a panaszok enyhék, és csak nagyobb, zsíros étkezést követően jelentkeznek. Ebben az esetben a vény nélkül kapható enzimpótló szerek segíthetnek.
A hasnyálmirigy enzimpótló készítményt mindig étkezés közben vegyük be, így tudnak az emésztőenzimek a táplálékkal elkeveredni és alkotóelemeire bontani. Savcsökkentővel való együttes alkalmazása fokozza az enzimpótló hatásosságát, bizonyos esetekben kellemetlen bélgázosság, haspuffadás is előfordulhat, ezek enyhítésére szimetikon alkalmazása ajánlott. A szükséges dózist egyénileg kell meghatározni a beteg állapotától függően, amelyhez súlyosabb esetekben kérjük szakorvos segítségét. Relatív enzimhiány esetén bátran mehetünk a gyógyszertárba, orvosi ellátás nem szükséges. A panaszok többszöri ismétlődése esetén, azonban keressük fel háziorvosunkat.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Szakorvoshoz kell fordulni, ha az emésztési zavar spontán, normális étkezés során is jelentkezik vagy testsúlycsökkenés lép fel, ugyanis nagy valószínűséggel a hasnyálmirigy nem termel elég emésztőenzimet, ami abszolút enzimhiányra, azaz hasnyálmirigy betegségre utal. Ha az enzimpótlást követően is az emésztési zavar, zsíros székletürítés, teltségérzés megmarad, szintén forduljunk szakorvoshoz. Fontos, hogy az esetleges hasmenés mennyiségét, jellegét is figyeljük, amely jelezheti, hogy emésztési és felszívódási zavar együttesen jelentkezik.
Súlyosabb esetekben a hasnyálmirigy endokrin funkciója is érintett lehet, ami főleg az inzulintermelés zavarát jelenti, az ún. hasnyálmirigy eredetű diabétesz kialakulását. Ez már hosszan tartó, krónikus hasnyálmirigy betegségekben fordul elő, és feltétlenül endokrinológiai szakorvosi ellátást igényel.
Az esetleges enzimpótlás megfelelő az étkezéskor jelentkező, enyhébb panaszokkal jelentkező beteg esetében, azonban vannak súlyosabb állapotok, amikor mindenképpen szakorvosi ellátás szükséges. Fokozódó vagy újonnan jelentkező tünetek esetén, amelyek hasnyálmirigy elégtelenség következményei lehetnek, a hasnyálmirigy funkciós tesztek megismétlése javasolt, ha a korábbi eredmények nem voltak informatívak.[sup][5][/sup] Az új tünetek megjelenése vagy fokozódása ismert krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegekben bármikor elő- fordulhat, még akkor is, ha a zsíros széklet általában csak évekkel a kezdeti tünetek után jelentkezik.[sup] [/sup]A beteg abszolút enzimhiány esetén forduljon háziorvosához, aki a beteg gasztroenterológiai kivizsgálását fogja indítványozni.
Panaszok megelőzése
Bármilyen gyógyszeres terápia előtt elsősorban helyes életmódra törekedjünk, fontos a táplálkozás és a testmozgás helyes kombinációja. A megfelelő diétával elkerülhetjük a hasnyálmirigy gyulladás kialakulását, és jelentős életminőség javulást érhetünk el. Ne fogyasszunk túl sok zsíros ételt, inkább a "mediterrán" típusú (főleg zöldségek, hal és fehér húsok fogyasztása) étkezést kövessük, minden nap elég rostot is vigyünk be a szervezetünkbe. Ha tudjuk előre, hogy mikor lesz nagyobb étkezésünk, célszerű a gyógyszertárban recept nélkül kapható enzimpótló készítmény megvásárlása a panaszok elkerülésére.
Forrás: hazipatika.com
Az egészségügyi ellátás egyik legfontosabb kérdése, hogy a panaszos betegek közül kit biztassunk arra, hogy mindenképpen kerüljenek orvosi vagy szakorvosi vizsgálatra, illetve kit beszéljünk le róla, hogy a hosszú várakozás helyett jobban jár, ha a gyógyszertárban választja ki számára a panaszait szüntető készítményt.
Ehhez nélkülözhetetlen a betegek és a betegellátásban résztvevők képzése, oktatása, hiszen ha minden panaszos beteg orvoshoz fordulna, akkor az ellátás elégtelenné válna és a valódi orvosi ellátást igénylő betegeket sem tudnánk ellátni. Ennek viszont a fordítottja is igaz: ha egy beteg, akinek orvosi ellátásra lenne szüksége és önmagát próbálja kezelni, akkor akár egészségkárosodás lehet a vége.
Ezen rövid összefoglalóval az emésztési zavarokban szenvedő betegeinknek próbálunk segíteni a helyes döntés meghozatalában.
A hasnyálmirigy egy összetett szerv külső elválasztású (exokrin) és belső elválasztású (endokrin) funkcióval. 90 százaléka exokrin feladatot lát el, ami az étel emésztéséhez és felszívódásához szükséges ionok és enzimek termelését jelenti. A maradék 10 százalék végzi az endokrin funkciót, az anyagcserét szabályozó hormonok (pl. inzulin) termelését. A külső elválasztású rész naponta kb. 1-1,5 l hasnyálmirigy nedvet termel, amely az alapvető enzimeket tartalmazza: lipázt, amely a zsírok lebontásáért felel, amilázt, ami a szénhidrátokat bontja le és proteázokat (pl. tripszint), amelyek a fehérjék lebontását végzik. Ezek az enzimek feltétlenül szükségesek a táplálék lebontásához.
Az enzimhiány jellemzőbb tünetei
Vannak olyan hasnyálmirigy betegségek (pl. krónikus hasnyálmirigy gyulladás, cisztás fibrózis, hasnyálmirigy tumor, hasnyálmirigy eltávolítása utáni állapot), amelyekben a fent említett enzimek termelődése zavart szenved, ezáltal emésztési és ennek következtében felszívódási elégtelenség alakul ki.
- a lipáz hiányakor a zsírok lebontásának elégtelensége miatt zsíros, híg széklet alakul ki,
- ha proteázhiány van, megnő a bélrendszeri gyulladások rizikója,
- az amiláz termelődésének elégtelensége pedig hasmenést okoz az emésztetlen szénhidrátok jelenléte miatt.
A leggyakoribb enzimhiánnyal járó hasnyálmirigy betegség a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, amelynek során a visszatérő gyulladásos epizódok a hasnyálmirigy kötőszövetes átépüléséhez vezetnek, mely az exokrin és endokrin funkció progresszív csökkenését okozza. Legtöbbször hasi fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés fordul elő, ami jelentősen rontja az életminőséget. A krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegek 80-95 százalékában a fájdalom a fő tünet. A betegség előrehaladtával a fájdalom erőssége gyakran csökken a betegség lefolyása során (kiégés jelensége). Az esetek többségében a fájdalom csökkenése a meszesedés fokozódásával függ össze, amely az exokrin és endokrin funkciót csökkenti.[sup][5][/sup] Kialakulásában főleg alkoholfogyasztás, illetve bizonyos hormon és anyagcsere betegségek játszanak szerepet, a dohányzás pedig bizonyítottan gyorsítja a betegség folyamatát.[sup][5][/sup] A diagnózis felállítása a tünetek, a klinikai kép, képalkotók és funkcionális tesztek segítségével történik. A székletelasztáz teszt manapság a leggyakrabban alkalmazott és a legjobb hasnyálmirigy funkciós teszt, amely azonban Magyarországon sajnos még nem érhető el. Rendelkezésre áll még a székletzsírmeghatározás, a székletkimotripszin-mérés, a C13-kilégzési tesztek, illetve a szekretinteszt is.
Mikor ne forduljunk orvoshoz?
Nem minden esetben kell közvetlenül gasztroenterológus szakorvoshoz fordulni. Relatív enzimhiányról beszélünk, ha a panaszok enyhék, és csak nagyobb, zsíros étkezést követően jelentkeznek. Ebben az esetben a vény nélkül kapható enzimpótló szerek segíthetnek.
A hasnyálmirigy enzimpótló készítményt mindig étkezés közben vegyük be, így tudnak az emésztőenzimek a táplálékkal elkeveredni és alkotóelemeire bontani. Savcsökkentővel való együttes alkalmazása fokozza az enzimpótló hatásosságát, bizonyos esetekben kellemetlen bélgázosság, haspuffadás is előfordulhat, ezek enyhítésére szimetikon alkalmazása ajánlott. A szükséges dózist egyénileg kell meghatározni a beteg állapotától függően, amelyhez súlyosabb esetekben kérjük szakorvos segítségét. Relatív enzimhiány esetén bátran mehetünk a gyógyszertárba, orvosi ellátás nem szükséges. A panaszok többszöri ismétlődése esetén, azonban keressük fel háziorvosunkat.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Szakorvoshoz kell fordulni, ha az emésztési zavar spontán, normális étkezés során is jelentkezik vagy testsúlycsökkenés lép fel, ugyanis nagy valószínűséggel a hasnyálmirigy nem termel elég emésztőenzimet, ami abszolút enzimhiányra, azaz hasnyálmirigy betegségre utal. Ha az enzimpótlást követően is az emésztési zavar, zsíros székletürítés, teltségérzés megmarad, szintén forduljunk szakorvoshoz. Fontos, hogy az esetleges hasmenés mennyiségét, jellegét is figyeljük, amely jelezheti, hogy emésztési és felszívódási zavar együttesen jelentkezik.
Súlyosabb esetekben a hasnyálmirigy endokrin funkciója is érintett lehet, ami főleg az inzulintermelés zavarát jelenti, az ún. hasnyálmirigy eredetű diabétesz kialakulását. Ez már hosszan tartó, krónikus hasnyálmirigy betegségekben fordul elő, és feltétlenül endokrinológiai szakorvosi ellátást igényel.
Az esetleges enzimpótlás megfelelő az étkezéskor jelentkező, enyhébb panaszokkal jelentkező beteg esetében, azonban vannak súlyosabb állapotok, amikor mindenképpen szakorvosi ellátás szükséges. Fokozódó vagy újonnan jelentkező tünetek esetén, amelyek hasnyálmirigy elégtelenség következményei lehetnek, a hasnyálmirigy funkciós tesztek megismétlése javasolt, ha a korábbi eredmények nem voltak informatívak.[sup][5][/sup] Az új tünetek megjelenése vagy fokozódása ismert krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegekben bármikor elő- fordulhat, még akkor is, ha a zsíros széklet általában csak évekkel a kezdeti tünetek után jelentkezik.[sup] [/sup]A beteg abszolút enzimhiány esetén forduljon háziorvosához, aki a beteg gasztroenterológiai kivizsgálását fogja indítványozni.
Panaszok megelőzése
Bármilyen gyógyszeres terápia előtt elsősorban helyes életmódra törekedjünk, fontos a táplálkozás és a testmozgás helyes kombinációja. A megfelelő diétával elkerülhetjük a hasnyálmirigy gyulladás kialakulását, és jelentős életminőség javulást érhetünk el. Ne fogyasszunk túl sok zsíros ételt, inkább a "mediterrán" típusú (főleg zöldségek, hal és fehér húsok fogyasztása) étkezést kövessük, minden nap elég rostot is vigyünk be a szervezetünkbe. Ha tudjuk előre, hogy mikor lesz nagyobb étkezésünk, célszerű a gyógyszertárban recept nélkül kapható enzimpótló készítmény megvásárlása a panaszok elkerülésére.
Forrás: hazipatika.com
