Üdvözöllek, Vendég |
Regisztrálnod kell, hogy üzenetet írhass a fórumba.
|
Jelenlévő felhasználók |
Jelenleg 23 felhasználó van itt. » 0 Tag | 23 Vendég
|
Legfrissebb üzenetek |
Diéta bevezetése - tápsze...
Fórum: PANCREATITIS – Receptek hasnyálmirigy-problémákkal élő társaimnak
Utolsó üzenet szerzője: merci
22-01-16, 07:15 PM
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 2,329
|
Az első 6 nap diétája a n...
Fórum: Szigorú diéta - első 6 hét
Utolsó üzenet szerzője: merci
21-10-09, 02:36 PM
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 2,818
|
Epe diéta 02
Fórum: Epe bántalmak
Utolsó üzenet szerzője: merci
21-09-16, 09:38 PM
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 1,981
|
Epe diéta
Fórum: Epe bántalmak
Utolsó üzenet szerzője: merci
21-09-16, 08:49 PM
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 2,002
|
Tünetek
Fórum: GYIK
Utolsó üzenet szerzője: Kinga Horváth
21-08-19, 06:23 PM
» Válaszok: 1
» Megtekintések: 3,097
|
Enzimpótlók jelentősége a...
Fórum: Enzimpótlók
Utolsó üzenet szerzője: merci
21-08-07, 11:53 AM
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 1,989
|
Emésztési zavarok: mikor ...
Fórum: GYIK
Utolsó üzenet szerzője: merci
21-07-31, 06:35 AM
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 1,878
|
Facebook feltöltött fájlo...
Fórum: Mit főzzünk ma?
Utolsó üzenet szerzője: merci
21-06-13, 10:22 PM
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 2,141
|
A TITOK
Fórum: A titok
Utolsó üzenet szerzője: merci
21-06-11, 09:48 PM
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 1,997
|
Otthoni ellátás, palliatí...
Fórum: Otthon ápolás
Utolsó üzenet szerzője: merci
21-05-25, 09:11 PM
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 1,907
|
|
|
Diéta bevezetése - tápszer |
Szerző: merci - 22-01-16, 07:15 PM - Fórum: PANCREATITIS – Receptek hasnyálmirigy-problémákkal élő társaimnak
- Nincsenek válaszok
|
|
A hasnyálmirigy megbetegedésének fő okai lehetnek: táplálkozási tényezők: túlzott zsír és fehérjefogyasztás, hosszú ideig fennálló és kezeletlen epekövesség valamint nagymértékű alkoholfogyasztás. Tünetei jellegzetesek: erőteljes fájdalom, fogyás, hányinger, hányás, esetleg hasmenés, hasi nyomásérzékenység valamint magasan a normál szint feletti enzim- értékek (amiláz, glükóz).
Az étrend célja:
- A tápláltsági állapot romlásának megakadályozása
- A hasnyálmirigy nyugalomba helyezése, és annak folyamatos biztosítása
- Az ételek ne terheljék a gyulladt mirigyet
Az étrend lényege:
- A diéta zsírszegény, durvarost- és alkoholmentes, normál fehérje- és szénhidráttartalmú valamint fűszerszegény étrend.
- Naponta hatszori étkezés ajánlott.
- Akut szakban ajánlott a szájon át történő táplálás kiiktatása. A beteget azonban
koplaltatni és szomjaztatni sem ajánlott. Megoldása lehet a szondatáplálás, mely
során adagolt, klinikai gyógy tápszert juttatnak a vékonybélbe. Így a bejuttatott tápanyagok könnyen felszívódhatnak a hasnyálmirigy nyugalomba hagyása mellett is.
Az éhezés miatti lebontó folyamatok káros mellékhatásai kiküszöbölhetők, valamint a tápláltsági állapot sem romlik tovább.
- Az étrend energiabô, mivel ezek a betegek általában lesoványodottak. Javasolt és jól alkalmazhatóak a klinikai tápszerek, mivel kisebb mennyiség elfogyasztásával, nagyobb energiamennyiséget tudunk bevinni, mint a normál ételekkel.
- A zsiradék az egyik kiváltója lehet a gyulladásnak, ezért a diéta szigorúan zsírszegény. A beteg étrendjének eleinte maximálisan 30-40 g zsiradékot szabad tartalmaznia, beleértve az élelmiszerekben lévő rejtett zsiradékokat is.
- Az étrend testsúlykilogramonként 1 g fehérjénél ne tartalmazzon többet, mivel a túlzott fehérjefogyasztás is gyulladáshoz vezethet. Az étrendbe csak sovány húsok (bőr nélküli csirke, pulyka, hal) és húskészítmények (baromfi párizsi, gép- valamint baromfisonkák, aszpikos felvágottak) használhatók fel. Zsírszegény (1,5 %, 0%) tej, valamint a tejtermékek közül a zsírszegény túró, kefir, zsírszegény joghurtok és a félzsíros sajtok (Tenkes, Óvári, Köményes) adhatók. Tojás lágyan illetve bevert tojásként ajánlott.
- Az étrend szénhidráttartalma emelkedett, mivel a betegek általában soványak. A tápláltsági állapot romlása, a betegség romlásával is jár. Nem okoz panaszt a másnapos fehérkenyér, a kétszersült, a világosra pirított kenyér, a pászka, a puffasztott rizs.
A burgonya, a rizs, a durum tészta, a zöldségek és gyümölcsök jól használhatók.
Egyes zöldségek (zöldbab, zöldborsó) csak áttörve adhatók.
- A diéta, a szájon át történő táplálás megkezdésekor, egy fokozatosan felépített progresszív étrend. Először összetett szénhidrátokat adunk, majd fehérjéket és legvégül
építjük vissza az étrendbe a zsírokat. Mindenképpen kerülni kell a hozzáadott zsiradékokat, viszont a kókuszzsírban található közepes szénláncú zsírsavak előnyösek.
- Szénhidrát beépítéskor ajánlott ételek: friss, átszűrt gyümölcs és zöldséglevek,
gyümölcs és zöldségzselék, reszelt gyümölcsök és zöldségek héj nélkül, kétszersültek, világosra pirított kenyér, pászka, puffasztott rizs, másnapos fehér kenyér.
Levesek közül a nyáklevesek, száraz rántással készült zöldséglevesek, zöldségpüré levesek,
vizes burgonyapüré, tejmentes gyümölcslevesek. Főtt rizs, főtt burgonya, burgonyahab jól használható.
- Fehérjebeépítés időszakában adhat zsírszegény tejet és tejtermékeket, lebőrözött
vagy sütőzacskóban sült csirkemellet, pulykamellet. Kefires habarással, száraz rántással készült főzelékekhez adható sovány húsból készült párolt vagdalt, húspuding, főtt húsgombóc.
- Javasolt ételkészítési módok: főzés, sütőzacskó és a római tál használata, a són és
az alufóliában sütés. Az ételeket száraz vagy diétás rántással készítse el, hintéssel
vagy áttört burgonyával valamint tápszerrel sűrítse be.
- Nem javasolható ételek: friss kenyér és péksütemények, kelt, hajtogatott, töltött
sütemények. Vajas krémmel töltött piskóták, tejszínes készítmények, fagylaltok,
csokoládék, parfék, kakaó, zsíros kekszek, különböző chipsek. Nem ajánlottak a száraz
hüvelyesek, az apró magvas gyümölcsök (pl.: eper, kivi, szőlő), a durva rostot tartalmazók (pl.: szilva), a többi gyümölcsöt is ajánlott meghámozni.
- Felhasználható fűszerek: zöldpetrezselyem, kapor, majoránna, kakukkfű, sáfrány, fahéj,
citromhéj, narancshéj.
- Nem használhatók: csípős paprika, torma, mustár, chili, bors. a klinikai tápszerek szerepe a hasnyálmirigy-gyulladás étrendjében
A betegség akut szakaszában gyakran szondatáplálást alkalmaznak. Ehhez a Peptisorb,
a Nutrison Standard és a Nutrison Energy klinikai gyógy tápszereket használhatjuk fel.
A betegek általában soványak valamint étvágytalanok is. A tápláltsági állapotuk romlása megállítható, ha az étrendjüket klinikai gyógy tápszerekkel egészítjük ki. Kevesebb ételmennyiséggel energiadúsabb táplálékot nyerünk, ezzel javítunk általános állapotukon, valamint elősegítjük a gyógyulást. A Nutrison Standard valamint a Nutrison Energy teljes értékű, meghatározott tápanyagtartalmú klinikai gyógy tápszerek, kizárólagos és kiegészítő táplálásra egyaránt alkalmasak. Vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaznak, salakanyagmentesek maradéktalanul felszívódnak.
A Nutrison Powder gyógy tápszer glutén-, purin és szacharóz ás laktózmentes, salakanyagot nem tartalmaz, maradéktalanul felszívódik. Főzelékek, turmixok, mártások és bizonyos levesek dúsítására kiváló. Általában 1-3 adagolókanállal ajánlott deciliterenként, a napi energiamennyiség figyelembe vétele mellett.
A Fantomalt magas energiatartalmú, por alakú készítmény, energiapótlásra alkalmas, ha a beteg a napi energiaigényét a szokásos táplálkozással nem tudja kielégíteni. Jól oldódik hideg és langyos folyadékban is, a vele készült étel melegíthető és forralható is. 1 adagolókanál (5 g gyógy tápszer) használatával 20 kcal-val tudjuk megemelni a bevitt energia mennyiségét.
Kisétkezésekhez jól használható a Nutridrink ital. Ízesítés nélkül és ízesített (epres-, vaníliás, karamellás-, narancsos-, banános és trópusi ízben) változatban kapható. Praktikus csomagolása, és szívószálas kiszerelése lehetővé teszi, hogy bárhol és bármikor elfogyasztható legyen. Meghatározott tápanyagtartalmú, könnyen beilleszthető a diétába. Lehűtve, lassan kortyolgatva a legfinomabb. Kiegészítő táplálásra naponta 1-3 doboz, míg kizárólagos táplálásra napi 6-7 doboz javasolt.
Mintaétrend
1. nap 2. nap 3. nap
Reggeli tej 1,5 % 2 dl karamellás Nutridink kapros túró
pirítós kifli félbarna kenyér
gépsonka tenkes sajt gyümölcstea
Tízórai vaníliás Nutridrink gyümölcsjoghurt banánturmix
ízesítés nélküli Nutridrinkkel
Ebéd
daragaluskaleves
alufóliában sült
csirkemell burgonyahab (1)
szénsavmentes ásványvíz paradicsomleves
roston sült hal
főtt rizs
almakompót
Uzsonna banán narancsos Nutridink gyümölcsrizs Fantomalttal
Vacsora tökfőzelék tej 1,5 % 2 dl szőlőlé
kefires habarással baromfi párizsi szendvics
lágy tojás fehérkenyér (pulykasonka,
hámozott paradicsom Óvári sajt,
félbarna kenyér)
Receptek (1 személyre)
1. Burgonyahab
hozzávalók:
250 g burgonya
só
az egyenletes kockára vágott burgonyát sós vízben megfőzzük.
Leszűrjük, majd burgonyanyomón áttörjük. Azonnal tálaljuk.
készítés:
2. Banánturmix ízesítés nélküli Nutridrinkkel
hozzávalók:
1 darab banán
1/2 doboz ízesítés nélküli Nutridrink
1 dl tej
a banán apróra vágjuk, majd a folyadékokkal együtt leturmixoljuk.
készítés:
Lehűtve tálaljuk.
Forrás: nutricia pont hu
|
|
|
Enzimpótlók jelentősége az étkezésben |
Szerző: merci - 21-08-07, 11:53 AM - Fórum: Enzimpótlók
- Nincsenek válaszok
|
|
Emésztési zavarok: mikor és hogyan kezelhetjük magunkat?Az egészségügyi ellátás egyik legfontosabb kérdése, hogy a panaszos betegek közül kit biztassunk arra, hogy mindenképpen kerüljenek orvosi vagy szakorvosi vizsgálatra, illetve kit beszéljünk le róla, hogy a hosszú várakozás helyett jobban jár, ha a gyógyszertárban választja ki számára a panaszait szüntető készítményt.Ehhez nélkülözhetetlen a betegek és a betegellátásban résztvevők képzése, oktatása, hiszen ha minden panaszos beteg orvoshoz fordulna, akkor az ellátás elégtelenné válna és a valódi orvosi ellátást igénylő betegeket sem tudnánk ellátni. Ennek viszont a fordítottja is igaz: ha egy beteg, akinek orvosi ellátásra lenne szüksége és önmagát próbálja kezelni, akkor akár egészségkárosodás lehet a vége.
Ezen rövid összefoglalóval az emésztési zavarokban szenvedő betegeinknek próbálunk segíteni a helyes döntés meghozatalában.
A hasnyálmirigy egy összetett szerv külső elválasztású (exokrin) és belső elválasztású (endokrin) funkcióval. 90 százaléka exokrin feladatot lát el, ami az étel emésztéséhez és felszívódásához szükséges ionok és enzimek termelését jelenti. A maradék 10 százalék végzi az endokrin funkciót, az anyagcserét szabályozó hormonok (pl. inzulin) termelését. A külső elválasztású rész naponta kb. 1-1,5 l hasnyálmirigy nedvet termel, amely az alapvető enzimeket tartalmazza: lipázt, amely a zsírok lebontásáért felel, amilázt, ami a szénhidrátokat bontja le és proteázokat (pl. tripszint), amelyek a fehérjék lebontását végzik. Ezek az enzimek feltétlenül szükségesek a táplálék lebontásához.
Az enzimhiány jellemzőbb tüneteiVannak olyan hasnyálmirigy betegségek (pl. krónikus hasnyálmirigy gyulladás, cisztás fibrózis, hasnyálmirigy tumor, hasnyálmirigy eltávolítása utáni állapot), amelyekben a fent említett enzimek termelődése zavart szenved, ezáltal emésztési és ennek következtében felszívódási elégtelenség alakul ki. - a lipáz hiányakor a zsírok lebontásának elégtelensége miatt zsíros, híg széklet alakul ki,
- ha proteázhiány van, megnő a bélrendszeri gyulladások rizikója,
- az amiláz termelődésének elégtelensége pedig hasmenést okoz az emésztetlen szénhidrátok jelenléte miatt.
A fentiek ismeretében szintén enzimhiányra utalhatnak az alábbi tünetek: étkezés utáni görcsös fájdalom, belek gázossága, haspuffadás, teltségérzet. Az előbbi tünetek akkor is jelentkezhetnek, ha az enzimek termelésével nincs probléma, viszont a bevitt táplálék többszöröse a megszokottnál, vagyis hiába van megfelelő enzimtermelés, a kevés mennyisége miatt mégis a hiányát érzékeljük. Ilyen leggyakrabban nagyobb családi ebéd vagy lakodalom esetén fordul elő, amelyben főleg a zsíros ételekből fogyasztottak sokat. Ezekben az állapotokban lehetőségünk van a hasnyálmirigy enzimeit gyógyszeresen pótolni, amely az említett tüneteket megszünteti.
A leggyakoribb enzimhiánnyal járó hasnyálmirigy betegség a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, amelynek során a visszatérő gyulladásos epizódok a hasnyálmirigy kötőszövetes átépüléséhez vezetnek, mely az exokrin és endokrin funkció progresszív csökkenését okozza. Legtöbbször hasi fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés fordul elő, ami jelentősen rontja az életminőséget. A krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegek 80-95 százalékában a fájdalom a fő tünet. A betegség előrehaladtával a fájdalom erőssége gyakran csökken a betegség lefolyása során (kiégés jelensége). Az esetek többségében a fájdalom csökkenése a meszesedés fokozódásával függ össze, amely az exokrin és endokrin funkciót csökkenti.[sup][5][/sup] Kialakulásában főleg alkoholfogyasztás, illetve bizonyos hormon és anyagcserebetegségek játszanak szerepet, a dohányzás pedig bizonyítottan gyorsítja a betegség folyamatát. A diagnózis felállítása a tünetek, a klinikai kép, képalkotók és funkcionális tesztek segítségével történik. A székletelasztáz teszt manapság a leggyakrabban alkalmazott és a legjobb hasnyálmirigy funkciós teszt, amely azonban Magyarországon sajnos még nem érhető el. Rendelkezésre áll még a székletzsírmeghatározás, a székletkimotripszin-mérés, a C13-kilégzési tesztek, illetve a szekretinteszt is.
Mikor ne forduljunk orvoshoz?Nem minden esetben kell közvetlenül gasztroenterológus szakorvoshoz fordulni. Relatív enzimhiányról beszélünk, ha a panaszok enyhék, és csak nagyobb, zsíros étkezést követően jelentkeznek. Ebben az esetben a vény nélkül kapható enzimpótló szerek segíthetnek.
A hasnyálmirigy enzimpótló készítményt mindig étkezés közben vegyük be, így tudnak az emésztőenzimek a táplálékkal elkeveredni és alkotóelemeire bontani. Savcsökkentővel való együttes alkalmazása fokozza az enzimpótló hatásosságát, bizonyos esetekben kellemetlen bélgázosság, haspuffadás is előfordulhat, ezek enyhítésére szimetikon alkalmazása ajánlott. A szükséges dózist egyénileg kell meghatározni a beteg állapotától függően, amelyhez súlyosabb esetekben kérjük szakorvos segítségét. Relatív enzimhiány esetén bátran mehetünk a gyógyszertárba, orvosi ellátás nem szükséges. A panaszok többszöri ismétlődése esetén, azonban keressük fel háziorvosunkat.
Mikor forduljunk orvoshoz?Szakorvoshoz kell fordulni, ha az emésztési zavar spontán, normális étkezés során is jelentkezik vagy testsúlycsökkenés lép fel, ugyanis nagy valószínűséggel a hasnyálmirigy nem termel elég emésztőenzimet, ami abszolút enzimhiányra, azaz hasnyálmirigy betegségre utal. Ha az enzimpótlást követően is az emésztési zavar, zsíros székletürítés, teltségérzés megmarad, szintén forduljunk szakorvoshoz. Fontos, hogy az esetleges hasmenés mennyiségét, jellegét is figyeljük, amely jelezheti, hogy emésztési és felszívódási zavar együttesen jelentkezik.
Súlyosabb esetekben a hasnyálmirigy endokrin funkciója is érintett lehet, ami főleg az inzulintermelés zavarát jelenti, az ún. hasnyálmirigy eredetű diabétesz kialakulását. Ez már hosszan tartó, krónikus hasnyálmirigy betegségekben fordul elő, és feltétlenül endokrinológiai szakorvosi ellátást igényel.
Az esetleges enzimpótlás megfelelő az étkezéskor jelentkező, enyhébb panaszokkal jelentkező beteg esetében, azonban vannak súlyosabb állapotok, amikor mindenképpen szakorvosi ellátás szükséges. Fokozódó vagy újonnan jelentkező tünetek esetén, amelyek hasnyálmirigy elégtelenség következményei lehetnek, a hasnyálmirigy funkciós tesztek megismétlése javasolt, ha a korábbi eredmények nem voltak informatívak.[sup][5][/sup] Az új tünetek megjelenése vagy fokozódása ismert krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegekben bármikor elő- fordulhat, még akkor is, ha a zsíros széklet általában csak évekkel a kezdeti tünetek után jelentkezik.[sup] [/sup]A beteg abszolút enzimhiány esetén forduljon háziorvosához, aki a beteg gasztroenterológiai kivizsgálását fogja indítványozni.
Panaszok megelőzéseBármilyen gyógyszeres terápia előtt elsősorban helyes életmódra törekedjünk, fontos a táplálkozás és a testmozgás helyes kombinációja. A megfelelő diétával elkerülhetjük a hasnyálmirigy gyulladás kialakulását, és jelentős életminőség javulást érhetünk el. Ne fogyasszunk túl sok zsíros ételt, inkább a "mediterrán" típusú (főleg zöldségek, hal és fehér húsok fogyasztása) étkezést kövessük, minden nap elég rostot is vigyünk be a szervezetünkbe. Ha tudjuk előre, hogy mikor lesz nagyobb étkezésünk, célszerű a gyógyszertárban recept nélkül kapható enzimpótló készítmény megvásárlása a panaszok elkerülésére.
Forrás: hazipatika.com
|
|
|
Emésztési zavarok: mikor és hogyan kezelhetjük magunkat? |
Szerző: merci - 21-07-31, 06:35 AM - Fórum: GYIK
- Nincsenek válaszok
|
|
Emésztési zavarok: mikor és hogyan kezelhetjük magunkat?
Az egészségügyi ellátás egyik legfontosabb kérdése, hogy a panaszos betegek közül kit biztassunk arra, hogy mindenképpen kerüljenek orvosi vagy szakorvosi vizsgálatra, illetve kit beszéljünk le róla, hogy a hosszú várakozás helyett jobban jár, ha a gyógyszertárban választja ki számára a panaszait szüntető készítményt.
Ehhez nélkülözhetetlen a betegek és a betegellátásban résztvevők képzése, oktatása, hiszen ha minden panaszos beteg orvoshoz fordulna, akkor az ellátás elégtelenné válna és a valódi orvosi ellátást igénylő betegeket sem tudnánk ellátni. Ennek viszont a fordítottja is igaz: ha egy beteg, akinek orvosi ellátásra lenne szüksége és önmagát próbálja kezelni, akkor akár egészségkárosodás lehet a vége.
Ezen rövid összefoglalóval az emésztési zavarokban szenvedő betegeinknek próbálunk segíteni a helyes döntés meghozatalában.
A hasnyálmirigy egy összetett szerv külső elválasztású (exokrin) és belső elválasztású (endokrin) funkcióval. 90 százaléka exokrin feladatot lát el, ami az étel emésztéséhez és felszívódásához szükséges ionok és enzimek termelését jelenti. A maradék 10 százalék végzi az endokrin funkciót, az anyagcserét szabályozó hormonok (pl. inzulin) termelését. A külső elválasztású rész naponta kb. 1-1,5 l hasnyálmirigy nedvet termel, amely az alapvető enzimeket tartalmazza: lipázt, amely a zsírok lebontásáért felel, amilázt, ami a szénhidrátokat bontja le és proteázokat (pl. tripszint), amelyek a fehérjék lebontását végzik. Ezek az enzimek feltétlenül szükségesek a táplálék lebontásához.
Az enzimhiány jellemzőbb tünetei
Vannak olyan hasnyálmirigy betegségek (pl. krónikus hasnyálmirigy gyulladás, cisztás fibrózis, hasnyálmirigy tumor, hasnyálmirigy eltávolítása utáni állapot), amelyekben a fent említett enzimek termelődése zavart szenved, ezáltal emésztési és ennek következtében felszívódási elégtelenség alakul ki. - a lipáz hiányakor a zsírok lebontásának elégtelensége miatt zsíros, híg széklet alakul ki,
- ha proteázhiány van, megnő a bélrendszeri gyulladások rizikója,
- az amiláz termelődésének elégtelensége pedig hasmenést okoz az emésztetlen szénhidrátok jelenléte miatt.
A fentiek ismeretében szintén enzimhiányra utalhatnak az alábbi tünetek: étkezés utáni görcsös fájdalom, belek gázossága, haspuffadás, teltségérzet. Az előbbi tünetek akkor is jelentkezhetnek, ha az enzimek termelésével nincs probléma, viszont a bevitt táplálék többszöröse a megszokottnál, vagyis hiába van megfelelő enzimtermelés, a kevés mennyisége miatt mégis a hiányát érzékeljük. Ilyen leggyakrabban nagyobb családi ebéd vagy lakodalom esetén fordul elő, amelyben főleg a zsíros ételekből fogyasztottak sokat. Ezekben az állapotokban lehetőségünk van a hasnyálmirigy enzimeit gyógyszeresen pótolni, amely az említett tüneteket megszünteti.
A leggyakoribb enzimhiánnyal járó hasnyálmirigy betegség a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, amelynek során a visszatérő gyulladásos epizódok a hasnyálmirigy kötőszövetes átépüléséhez vezetnek, mely az exokrin és endokrin funkció progresszív csökkenését okozza. Legtöbbször hasi fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés fordul elő, ami jelentősen rontja az életminőséget. A krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegek 80-95 százalékában a fájdalom a fő tünet. A betegség előrehaladtával a fájdalom erőssége gyakran csökken a betegség lefolyása során (kiégés jelensége). Az esetek többségében a fájdalom csökkenése a meszesedés fokozódásával függ össze, amely az exokrin és endokrin funkciót csökkenti.[sup][5][/sup] Kialakulásában főleg alkoholfogyasztás, illetve bizonyos hormon és anyagcsere betegségek játszanak szerepet, a dohányzás pedig bizonyítottan gyorsítja a betegség folyamatát.[sup][5][/sup] A diagnózis felállítása a tünetek, a klinikai kép, képalkotók és funkcionális tesztek segítségével történik. A székletelasztáz teszt manapság a leggyakrabban alkalmazott és a legjobb hasnyálmirigy funkciós teszt, amely azonban Magyarországon sajnos még nem érhető el. Rendelkezésre áll még a székletzsírmeghatározás, a székletkimotripszin-mérés, a C13-kilégzési tesztek, illetve a szekretinteszt is.
Mikor ne forduljunk orvoshoz?
Nem minden esetben kell közvetlenül gasztroenterológus szakorvoshoz fordulni. Relatív enzimhiányról beszélünk, ha a panaszok enyhék, és csak nagyobb, zsíros étkezést követően jelentkeznek. Ebben az esetben a vény nélkül kapható enzimpótló szerek segíthetnek.
A hasnyálmirigy enzimpótló készítményt mindig étkezés közben vegyük be, így tudnak az emésztőenzimek a táplálékkal elkeveredni és alkotóelemeire bontani. Savcsökkentővel való együttes alkalmazása fokozza az enzimpótló hatásosságát, bizonyos esetekben kellemetlen bélgázosság, haspuffadás is előfordulhat, ezek enyhítésére szimetikon alkalmazása ajánlott. A szükséges dózist egyénileg kell meghatározni a beteg állapotától függően, amelyhez súlyosabb esetekben kérjük szakorvos segítségét. Relatív enzimhiány esetén bátran mehetünk a gyógyszertárba, orvosi ellátás nem szükséges. A panaszok többszöri ismétlődése esetén, azonban keressük fel háziorvosunkat.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Szakorvoshoz kell fordulni, ha az emésztési zavar spontán, normális étkezés során is jelentkezik vagy testsúlycsökkenés lép fel, ugyanis nagy valószínűséggel a hasnyálmirigy nem termel elég emésztőenzimet, ami abszolút enzimhiányra, azaz hasnyálmirigy betegségre utal. Ha az enzimpótlást követően is az emésztési zavar, zsíros székletürítés, teltségérzés megmarad, szintén forduljunk szakorvoshoz. Fontos, hogy az esetleges hasmenés mennyiségét, jellegét is figyeljük, amely jelezheti, hogy emésztési és felszívódási zavar együttesen jelentkezik.
Súlyosabb esetekben a hasnyálmirigy endokrin funkciója is érintett lehet, ami főleg az inzulintermelés zavarát jelenti, az ún. hasnyálmirigy eredetű diabétesz kialakulását. Ez már hosszan tartó, krónikus hasnyálmirigy betegségekben fordul elő, és feltétlenül endokrinológiai szakorvosi ellátást igényel.
Az esetleges enzimpótlás megfelelő az étkezéskor jelentkező, enyhébb panaszokkal jelentkező beteg esetében, azonban vannak súlyosabb állapotok, amikor mindenképpen szakorvosi ellátás szükséges. Fokozódó vagy újonnan jelentkező tünetek esetén, amelyek hasnyálmirigy elégtelenség következményei lehetnek, a hasnyálmirigy funkciós tesztek megismétlése javasolt, ha a korábbi eredmények nem voltak informatívak.[sup][5][/sup] Az új tünetek megjelenése vagy fokozódása ismert krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegekben bármikor elő- fordulhat, még akkor is, ha a zsíros széklet általában csak évekkel a kezdeti tünetek után jelentkezik.[sup] [/sup]A beteg abszolút enzimhiány esetén forduljon háziorvosához, aki a beteg gasztroenterológiai kivizsgálását fogja indítványozni.
Panaszok megelőzése
Bármilyen gyógyszeres terápia előtt elsősorban helyes életmódra törekedjünk, fontos a táplálkozás és a testmozgás helyes kombinációja. A megfelelő diétával elkerülhetjük a hasnyálmirigy gyulladás kialakulását, és jelentős életminőség javulást érhetünk el. Ne fogyasszunk túl sok zsíros ételt, inkább a "mediterrán" típusú (főleg zöldségek, hal és fehér húsok fogyasztása) étkezést kövessük, minden nap elég rostot is vigyünk be a szervezetünkbe. Ha tudjuk előre, hogy mikor lesz nagyobb étkezésünk, célszerű a gyógyszertárban recept nélkül kapható enzimpótló készítmény megvásárlása a panaszok elkerülésére.
Forrás: hazipatika.com
|
|
|
|